A cékla számomra több, mint egy unalmas, föld ízű, csak savanyításra használható gyökérzöldség. Mikor vegetáriánus lettem, első héten teljesen meg voltam lőve, hogy akkor jézusmária, mostantól csak rántott sajtot, és rántott cukkinit fogok enni?! Ez a gondolatmenet jól leírja, hogy miért volt szükségem a változtatásra. Ki szerettem volna tágítani látószögemet a zöldségek felhasználhatóságával kapcsolatban. Na és itt került az életembe a cékla. Tél közepén Édesanyám cékla raktárai igen csak kecsegtetőek voltak, és mivel törekedni szerettem volna az idényzöldség fogyasztásra, így ezzel kezdtem el kísérletezni. Először cékla fasírozott, cékla saláta, sütőben sült cékla, nyers cékla mártogatós, majd leves készült belőle. Egy hónap múlva már azon kezdtem gondolkodni, hogy sütit is biztosan lehetne sütni vagy akár fagyit is lehetne készíteni ebből a csodálatos, méltánytalanul elhanyagolt zöldségből.

 Egy szónak is száz a vége, az én életemben a cékla hozta meg az áttörést, a megváltozott gondolkodásmódot, miszerint egy zöldségből csak savanyúság készíthető.